Által mennék én a Dunán című CD szövegei - Kossuth üzenete
Tartalomjegyzék
12. Kossuth üzenete
1.
Felsütött a nap sugára
Kossuth Lajos ablakára.
Kossuth Lajos azt kívánja,
Éljen az ő zászlóalja.
Kossuth Lajos azt üzente,
Nem elég a regementje.
Ha még egyszer azt üzeni,
Már mindennek el kell menni.
Isten áldja meg a magyart
Tartson élte, míg e föld tart
Paradicsom hazájában,
Éljen, mint hal a Dunába.
2.
Már minálunk verbuválnak,
Hívnak engem katonának.
Elmegyek én katonának, katonának,
Mert nem félek, hogy levágnak, hogy levágnak.
Elmennék én katonának,
Ha kötéllel nem fognának.
Ugyan kinek, ugyan kinek volna kedve,
Gyöngy élethez erőltetve, erőltetve.
3.
Esik eső, karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája.
Kossuth Lajos udvarában,
Eltörött a lovam lába.
Gyere pajtás, gyógyítsuk meg
tt a német, szalasszuk meg.
4.
Ne félj pajtás a haláltól,
Az ellenség golyójától.
Háborúban szép a halál, szép a halál,
Gyáva, akit itthon talál, itthon talál.
Ezer esztendeje annak,
Hogy a magyarok itt laknak,
Most akarják, most akarják kiirtani,
De az Isten, jó az Isten nem engedi.
5.
Kossuth Lajos arany bárány,
Arany csillag van a vállán.
Aki aztat elolvassa,
Az lehet a Kossuth fia.
Isten áldja meg a magyart,
Tartson élte, míg e föld tart.
Paradicsom hazájában,
Éljen, mint hal a Dunában.