Vígan, vígan, víg angyalom című Cd szövegei - Édesanyám rózsafája – Szilágysági dallamok

6. Édesanyám rózsafája - Szilágysági dallamok

1.

Édesanyám rózsafája,
Engem termett utoljára.
Bár sohase termett volna,
Maradtam volna bimbóba!

Édesanyám sok szép szava,
Kit fogadtam, kit nem soha.
Megfogadnám, de már késő,
Hull a könnyem, mint az eső.
2.

Volt nekem egy jó anyám, sokat intett a jóra,
Este későn ne menjek a fonóba.
Édesanyám nem lehet azt megtenni,
Mer egy héten hat este kell a legénnyel beszélni.

Rózsa, rózsa, piros rózsa kihajlott az útra.
Gyere babám szakasszál egyet róla!
Nem szakasztok, nem kell nékem a rózsa,
Én a tied, te az enyém úgysem leszünk már soha

3.

Megátkozott engem az édesanyám,
Hogy ne legyen se országom, se hazám.
Csipkebokor legyen az én szállásom,
De még ott se legyen megmaradásom.

Végigmentem a sámsoni nagy utcán,
Betekintettem a babám ablakán.
Éppen akkor vetette fel az ágyát,
Rozmaringgal seperte a szobáját.

4.

Édesanyám, de víg voltam azelőtt,
Míg a babám járt el a kapum előtt,
De mióta mást választott magának,
A szívemet majd megöli a bánat.

A múlt éjjel nem aludtam egy órát,
Hallgattam a kisangyalom panaszát.
Éjfél után mondta meg hogy mi baja,
Ő szeretne, de az anyja nem hagyja.

5.

Édesanyám úgy szeretett,
Tejbe-vajba fürösztgetett,
Keszkenőbe takargatott,
Mégis idegennek adott.

Mindenkinek azt ajánlom,
Szerelemnél jobb az álom.
Mert az álom nyugodalom,
A szerelem szívfájdalom.